Az ENSZ kritikus véleménye a digitalizációról

Növekvő digitális lábnyom

A digitalizáció jelentősen felgyorsult az elmúlt két évtizedben. Az internethasználók száma a 2005-ös 1 milliárdról 2023-ra 5,4 milliárdra nőtt. Hasonlóképpen, az okostelefonok szállítása több mint kétszeresére, a félvezető egységek értékesítése pedig megnégyszereződött.

Az 5G technológia fejlődésével az internethez csatlakoztatott eszközök száma a 2022-es 13 milliárdról 2028-ra várhatóan 35 milliárdra nő.

Az ilyen gyors terjeszkedés azonban jelentős környezeti költségekkel jár. A digitális gazdaságról szóló 2024. évi jelentés kiemeli a digitális eszközök és az információs és kommunikációs technológiai (IKT) infrastruktúra lábnyomát, amely a gyártástól az ártalmatlanításig a teljes életciklust felöleli.

A digitalizáció hatása az e-kereskedelemre

A digitális átalakulás jelentős hatást gyakorol az elektronikus kereskedelemre. Mivel az e-kereskedelemre egyre nagyobb nyomás nehezedik a környezeti felelősségvállalás miatt, a fenntartható gyakorlatokra kell összpontosítani. Ez magában foglalja a környezetbarátabb technológiák használatát, az ellátási láncok optimalizálását a kibocsátás csökkentése érdekében, valamint az újrahasznosítás előmozdítását. A körforgásos gazdaság elveinek integrálása segíthet csökkenteni a digitalizáció negatív hatásait.

Ugyanakkor a digitalizáció eszközöket kínál az energiahatékonyság javításához és a szénlábnyom csökkentéséhez. Például az adatelemzés és a mesterséges intelligencia használata a logisztika optimalizálására gazdasági és környezeti előnyökkel járhat.

Az e-kereskedelmi vállalatoknak aktívan keresniük kell a környezeti hatásuk minimalizálásának módjait és hozzá kell járulniuk a fenntartható növekedéshez.

A körforgásos gazdaság szükségessége

A digitalizáció negatív hatásainak enyhítése érdekében a digitális gazdaságról szóló jelentés a lineárisról a körforgásos gazdaságra való áttérést támogatja. A jelenlegi lineáris modellt – kivenni, gyártani, használni, ártalmatlanítani – fel kell váltani egy olyan rendszerrel, amely magában foglalja a termék csökkentését, újrafelhasználását és újrahasznosítását. Ez a változás kulcsfontosságú az erőforrás-kitermelés és a hulladéktermelés minimalizálása, ezáltal a fenntarthatóság előmozdítása érdekében.

Vízhasználat és szennyezés

A digitalizáció környezeti hatásának egyik gyakran figyelmen kívül hagyott aspektusa a vízfogyasztás. A digitális életciklus minden fázisa, a bányászattól és a félvezetőgyártástól az adatközpontok hűtéséig, jelentős mennyiségű vizet fogyaszt. Ez helyi vízhiányhoz vezethet, ami hatással lehet a biológiai sokféleségre és az emberek megélhetésére

Ezenkívül az elektronikus hulladék nem megfelelő ártalmatlanítása vízszennyezéshez vezethet, ami negatív hatással lehet az ökoszisztémákra és a közegészségre.

A dokumentum hangsúlyozza továbbá, hogy sürgősen foglalkozni kell a digitalizáció környezeti lábnyomával. Mivel a digitális gazdaság folyamatosan bővül, környezeti hatásainak megértése és enyhítése elengedhetetlen a fenntartható fejlődés szempontjából.

A digitalizáció környezeti hatásainak értékelése azonban összetett. Hiányoznak az időszerű, összehasonlítható és hozzáférhető adatok, és a meglévő tanulmányok gyakran nem tükrözik a legújabb technológiai fejlesztéseket. Például a mesterséges intelligencia és az 5G környezeti hatásait a jelenlegi elemzések nem veszik teljes mértékben figyelembe. Emellett az IKT-ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó becslések igen eltérőek, ami arra utal, hogy szabványosított jelentéstételre és átfogóbb adatgyűjtésre van szükség.

A körforgásos gazdaság elveinek átvételével, valamint az adatok átláthatóságának és értékelési módszereinek javításával egy fenntarthatóbb digitális jövő kialakításán dolgozhatunk. Ez az egyensúly nemcsak bolygónk egészsége szempontjából elengedhetetlen, hanem annak biztosításához is, hogy a technológiai fejlődés pozitívan járuljon hozzá a globális fejlődéshez.