A környezet változik
A 2024-es év kihívások elé állította a brit kiskereskedőket a csökkenő piaci részesedés, a magasabb szállítási költségek és a fizikai vásárlás iránti növekvő érdeklődés formájában. Ezen akadályok ellenére az online értékesítés vége nem látható. A vállalatok minden bizonnyal érzik a logisztika és az online hirdetések megnövekedett költségeit, de még mindig van lehetőség új e-kereskedelmi marketing stratégiák felfedezésére.
„Az sem valószínű, hogy a nagy fizikai üzletek, amelyek a világjárvány idején befektettek online képességeik megerősítésébe, megváltoztatnák kötelezettségvállalásaikat. Ez a jelenlegi forgatókönyv kihívásokat és lehetőségeket egyaránt jelent a kis- és közepes méretű kiskereskedők számára” – áll a Capterra jelentésében.
A vásárláshoz vezető út
A fogyasztók különböző csatornákon, elsősorban keresőmotorokon és kiskereskedelmi weboldalakon keresztül kezdik meg e-kereskedelmi, online vásárlási útjukat. Egyre több szó esik a hagyományos webes csatornákon keresztüli keresések csökkenéséről, és a Z generáció és a Baby Boomerek közötti megközelítésbeli különbség szembetűnő.
Az Egyesült Királyságban végzett felmérés kimutatta, hogy a fogyasztók 75%-a keresőmotorokban kezdi az online keresést, míg 55%-uk az egyes kiskereskedők webhelyeit vagy alkalmazásait használja. A vásárlás véglegesítésénél azonban a fogyasztók 71%-a részesíti előnyben a kiskereskedők webhelyeit vagy alkalmazásait, ezt követik a piacterek (49%) és az áruházak webhelyei (43%). Ez azt is mutatja, hogy mennyire fontos a közösségi médiában való jelenlét és a keresőmotorok láthatóságának optimalizálása.
A közösségi média hatása az online vásárlásra
Lehetőségei ellenére a közösségi média másodlagos szerepet játszik az online vásárlásban. Bár a megkérdezett fogyasztók 20% -a kezd termékkeresést a közösségi hálózatokon, csak 7% -uk fejezi be vásárlását ott. A fogyasztók 31% -a arra számít, hogy a közösségi médiára fordított kiadásaik növekedni fognak a következő évben.
Azok számára, akik vásárlási útjuk során használják a közösségi médiát, a fő platformok az Instagram (69%), a Facebook (54%) és a TikTok (50%). A fogyasztók elsősorban termékek keresésére (73%), kedvezmények felfedezésére (61%) és új márkák felfedezésére (58%) használják a közösségi médiát, 46%-uk pedig kis vagy helyi márkákat keres. Érdekes módon csak 23% kezd el keresni a közösségi médiában, hogy kommunikáljon a márkákkal, és 33% inkább egyáltalán nem kommunikál a márkákkal ezeken a platformokon.
A fogyasztók több eszközt használnak online vásárlásra, az okostelefonok (47%) kissé megelőzik a laptopokat és az asztali számítógépeket (46%). Ez megerősíti, hogy a vállalatoknak el kell gondolkodniuk webhelyeik és alkalmazásaik optimalizálásán különböző eszközökre, különösen telefonokra.
A fizetési módok szintén döntő szerepet játszanak a fogyasztói elégedettségben. Az előnyben részesített módszerek közé tartoznak a hitel- vagy betéti kártyák (92%), a digitális pénztárcák (37%), a BNPL szolgáltatások (18%) és az ajándékkártyák (15%).
Mi befolyásolja a vásárlásokat
Az infláció és az instabil pénzügyi helyzet az Egyesült Királyságban is tükröződik. A megélhetési költségek válsága idején az alacsony árak és kedvezmények válnak a fő döntő tényezőkké abban, hogy vásároljanak-e vagy sem. A felhasználói vélemények és a márka bizalma szintén jelentősen befolyásolja a fogyasztói döntéseket. A hírnév kiépítése és az ügyfelek bizalmának megszerzése nem könnyű, de egyértelmű márkaidentitással, hírnévfigyeléssel, közösségkezeléssel, adatvédelem biztosításával és biztonságos online fizetéssel érhető el.
Amint azt a jelentés megállapítja: „A megkérdezett fogyasztók 83% -a részt vesz hűségprogramokban az élelmiszerboltokban és 33% -a a kozmetikai és testápolási üzletekben, ez a koncepció nem haszontalan a fogyasztók számára, és azok a vállalkozások, amelyek nem kínálják ezeket a programokat, lemaradhatnak ügyfélkörük megerősítéséről. Nem meglepő tehát, hogy az élelmiszerboltok (63%) és a kozmetikai és testápolási üzletek (43%) voltak azok a két kategória, ahol a megkérdezett fogyasztók inkább ugyanazzal a márkával vásároltak, ahelyett, hogy különböző márkákat fedeztek volna fel. Annak ellenére, hogy a hűségprogramok számos iparágban kihasználatlanok, előnyösek lehetnek a vállalatok számára.”