Olyan árképzési stratégia, amelyben a vállalkozások olyan árakat határoznak meg a termékek vagy szolgáltatások számára, amelyek a piac, az ügyfelek, a versenytársak és egyéb tényezők függvényében változhatnak. Az árak a vásárláskor vagy előre meghatározott időközönként változnak a bevétel és a nyereségesség növelése érdekében.Főbb összetevők:algóalapú árváltozások, valós idejű adatelemzés, ügyfélszegmentálás, kereslettervezés, verseny benchmarking, anyag/készletszint figyelés.
Gyakori alkalmazások:Légitársaságok (az ár a szabad helyek, az évszak és a kereslet függvényében változik), szállodák (az árak a foglaltság, a szezon és az események függvényében változnak), utazásmegosztó alkalmazások (csúcsidőben a csúcsidőszakban a túlárazás), e-kereskedelmi oldalak (a termék ára a felhasználó böngészési előzményei és a készlet függvényében változik), jegyeket értékesítő helyek (a jegyek ára a népszerűség és az évszak függvényében változik), közüzemi vállalatok (felhasználási idő szerinti árazás).Megvalósítási módszerek:ㆍSzabályalapú árazás: Az árváltozásokat előre meghatározott szabályok váltják ki. ㆍGépi tanulás: Mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek mintákból tanulnak és optimalizálják az árképzést. ㆍSzegmentált árképzés: Különböző árak a különböző vásárlói szegmensekhez. ㆍIdőalapú árazás: Az ár meghatározott időpontokban az időmintáknak megfelelően változik. ㆍVersenyalapú árazás: A versenytársak akciói alapján történő árváltozások.Legjobb gyakorlatok:ㆍAz árpolitikák kezelésének nyitottsága. ㆍA szélsőséges ingadozások elkerülése érdekében bizonyos ársávok meghatározása. ㆍAz algoritmusok rendszeres tesztelése és optimalizálása. ㆍAz elemzéshez elegendő piaci adat biztosítása. ㆍA vállalat bevételei és a vevők kényelme közötti konfliktus. ㆍA fokozatos változás jobb, mint a hirtelen árváltozás.