A befektetések megtérülésének figyelése és értékelése olyan régi, mint maga az üzleti tevékenység. Ha valamibe befektetsz, akkor logikusan azt várod, hogy a befektetésed megtérül, és még valami extrát is kapsz. Ahhoz, hogy ezt a megtérülést ne a maga módján számolja mindenki, bizonyos normákat határoztak meg – így született meg a közgazdaságtan. Azonban nem kell ahhoz közgazdásznak lenned, hogy egyedül is megbirkózz az alapvető számításokkal. Hasznos lehet legalább a legfontosabb fogalmakkal tisztában lenni, mint a haszonkulcs, a ROAS (Return on Ad Spend) és a ROI (Return on Investment).

ROAS

A ROAS (a reklámköltségek és a reklámbevételek aránya) egy egyszerű „józan paraszti“ mutató, amellyel kiszámíthatjuk, hogy hány forintot hoz nekünk egy reklámba befektetett forint. Gyakran elegendő ez is, ha gyorsan szeretnéd kiértékelni a kampányod hatékonyságát. Természetesen azt feltételezve, hogy tudod, milyen ROAS értéket vársz el és milyen a marginális érték (hogy ne menj át veszteségbe). Ezeket az értékeket úgy kapod meg, ha más üzleti kiadásokkal is számolsz, nem csak magával a reklámköltséggel. Ebben az esetben használd inkább a ROI-t.

ROI – Hogyan számoljuk ki?

Ahogy azt az angol elnevezésben (Return on Investment) lévő „on“ elöljáró is elárulja, ismét egy arányról van szó. Ebben az esetben azonban a számlálóban a nyereség található, a nevezőben pedig a kiadások. A ROI kiszámításának képlete tehát így néz ki:

ROI = (a beruházásokból származó jövedelem – beruházási költségek)/beruházási költségek

Alapjában véve egyértelmű, hogy semmilyen határértékre nem kell emlékezned, mert ez a nulla. Ha negatív szám jön ki, akkor egyszerűen mínuszban vagy. Gondolom nem kell folytatnom…
A ROI-t általában százalékban adják meg. Például, ha a ROI 20 %, az azt jelenti, hogy 300 000 Ft értékű kiadások mellett a bevételed 60 000 Ft.

A ROI esetében a ROAS-szal ellentétben nemcsak a reklámokat érintő számokkal dolgozol, hanem minden bevétellel és kiadással, amelyet a beruházásokhoz rendelhetünk.

Ha például Bitcoinokat veszünk és egy hónappal később nyereséggel adjuk el, akkor rögtön ismerjük a kiadásokat és a bevételeket is. Ha szeretnénk tudni az e-shop ROI értékét, az már bonyolultabb. Egyrészt érdekel bennünket a visszaküldött árutól megtisztított eladás, másrészt a befektetési, illetve az állandó költségek (az e-shop létrehozása, az áru első feltöltése, a jogi szolgáltatások és hasonlók). Ezenkívül figyelembe kell venni a működési, ill. a változó költségeket (termékek vásárlása, a munkavállalók bére és illetékei, a raktár bérleti díja, postaköltségek és a csomagolás költségei, marketing, webhosting, könyvelés stb.).

Keep it simple

Ne hagyd, hogy elriasszanak a bonyolult számítások. A becslés, amelyet negyedóra alatt megírhatsz, egyértelműen jobb, mint a nulla elképzelés arról, hogy mennyibe fog az üzleti tevékenység kerülni, és mit hozhat a konyhádra. De vigyázz, ha nem vagy közgazdász, akkor olvasd el végig ezt a cikket, mielőtt elkezdenéd használni a ROI-t.

ROI– Mire szolgál?

Mire is van ez az egész? Miért kell kiszámolnod valamilyen ROI-t, amikor van egy csomó más gondod is? Nos, az egyszeri vásárlás és eladás esetén tényleg semmire se kell. De minél összetettebb üzleti tevékenységet folytatsz, annál bonyolultabb áttekintést nyerni és előre látni. Ugyanis másképp is használhatod.

Általában az ismert (illetve várható) ROI érték segít dönteni, hogy mibe fektess bele.

Képzeld el például, hogy a céged bővül. Ismered a befektetés várható megtérülését, meg tudod becsülni a jövedelmet. De a kérdés továbbra is az – milyen kiadásokat engedhetsz meg magadnak? Mennyit fizethetsz az új raktár berendezéséért? Hány alkalmazottat tudsz fenntartani? Mennyit költhetsz a marketingre? Az üzleti tevékenység eredményeit a cash-flow alapján is megtudhatod – de akkor már késő lehet.

A következő lehetőség, hogy ismered a ROI értékét és a várható költségeket is. Azonban nem tudhatod, hogy mennyi lesz a profit. Érdemes-e egyáltalán belevágni, vagy inkább máshol vennéd hasznát a pénzednek?

Általában az ismert (illetve várható) ROI érték segít dönteni, hogy mibe fektess bele. Mi lesz hatékonyabb. Minek magasabb a megtérülése.

Mire kell mindenképp figyelni?

• A beruházás időtartama – ezt a szempontot a ROI kiszámításának képlete nem tartalmazza. A befektetőnek azonban számolnia kell vele. Próbáld meg összehasonlítani pl. a kétéves befektetést 40%-os megtérüléssel és az ötéves befektetést 70%-os megtérüléssel. Mi éri meg jobban?
• Megbízhatóság (megbízhatatlanság) – a beruházás tényleges megtérülése eltérhet a várhatótól. A ROI egy történelmi mutató, a múltbéli költségekből és bevételekből kiszámítva. Ezek azonban a jövőben változhatnak.
• A ROI rugalmassága – a beruházás megtérülését mindenki másképp számolhatja ki, ami egyrészt nagy előny, másrészt ez a tény nagyobb éberséget igényel. Ezért csak azt a ROI-t hidd el, amelyet te számoltál ki, ne azt, amit valaki mást mond a bemeneti adatok részletesebb ismerete nélkül. Ez különösen igaz a marketingre. Ha valaki csak az árréssel és a marketing kiadásokkal számol, egészen más eredményt kap, mint az, aki az áru vételárával és a működési költségekkel dolgozik.