
Míg az ezredfordulósok és a Z generáció az internet és az okostelefonok megjelenésével nőtt fel, addig az Alpha generáció közvetlenül ebbe a világba született bele. Ők olyan gyerekek, akik a YouTube-on, a TikTok-on és olyan háztartásokban nőttek fel, ahol a technológia magától értetődőnek számít. Ezeréves szüleik nagyfokú önállóságot biztosítanak számukra, és bevonják őket a mindennapi döntéshozatalba. Elutasítják a címkéket, ötvözik a fizikai és a digitális világot, és bár még nagyon fiatalok, már most is határozott attitűdökkel, szokásokkal és elvárásokkal rendelkeznek. Nem csak játszani akarnak –dönteni akarnak, alkotni és megmutatkozni. A cikk adatai a Razorfish ügynökségnek a GWI-vel együttműködésben végzett kutatásából származnak. A felmérést az Egyesült Államokban végezték 2310, 9 és 13 év közötti gyermekből álló mintán 2024 októberében és novemberében. A kutatás kvantitatív kérdőíves módszereket alkalmaz, és részletes betekintést nyújt az Alpha generáció értékrendjébe, viselkedésébe és fogyasztói preferenciáiba. Bár amerikai kontextusról van szó, számos megfigyelés az európai környezetre is alkalmazható – különösen, ha követjük a globális trendeket, amelyek a mi régiónkban is befolyásolják a fiatal vásárlók digitális viselkedését.
Kicsik, de igényesek. És dönteni akarnak
Felejtsük el, hogy a gyerekek csak passzív befogadói a reklámoknak. Az Alpha generáció aktívan részt vesz a nagyobb vásárlásokkal kapcsolatos döntésekben. Például 61%-uknak van végső szava a családi autó kiválasztásában. És nemcsak befolyásolni akarnak, hanem meg is akarják osztani a „know-how-t” – például a háromnál több kozmetikai terméket használó gyerekek 73%-a szeretné megtanítani a szülőket a bőrápolási rutinjukra.
Fizikai vs. digitális? Mindkét világ egyenlő
Paradox módon az Alpha generáció nagyra értékeli az offline élményeket, annak ellenére, hogy mobillal a kezükben nőnek fel. Több mint kétharmaduk szívesebben vacsorázik a családdal, mint a közösségi médiát görgetve. Akár 66% is szívesebben költene pénzt fizikai termékre, mint tisztán digitálisra. A webáruházak számára ez azt jelenti, hogy a digitális kommunikációnak is hidat kell teremtenie a valós világhoz – például rendezvények, pop-upok vagy IRL élménykampányok révén.
Szépség és státusz: Több mint szórakozás
A kozmetika és a divat presztízskérdés az Alpha generáció számára. Háromból egynek háromnál több kozmetikai terméke van, és a gyerekek 68%-ának tízéves korára már legalább egy luxusterméke van. Azonban nem csak a márkákról van szó – a vizuális identitásról is, amelyet a közösségi médián keresztül építenek fel. A gyerekek közel háromnegyede követi a szépségápolási tartalmakat, egyharmaduk pedig saját „Készülj velem” típusú videókat készít. A Gen Alpha gyerekek több mint egyharmada nagyobb jelentőséget tulajdonít annak, hogyan néz ki online, mint a való életben. A Gen Alpha nem fogadja el a dolgokat úgy, ahogy vannak. Próbálkoznak, igazodnak, alkalmazkodnak – a kozmetikumok kiválasztásától kezdve egészen addig, hogy hogyan akarnak fizetni. 40%-uk a készpénzt részesíti előnyben a kártyával szemben. A márkahűség helyett a variálhatóságot keresik, és azt, hogy a dolgokat a maguk módján intézhessék. A személyre szabást nem előnynek, hanem szabványnak tekintik. Azok a márkák, amelyek lehetőséget biztosítanak számukra, hogy részt vegyenek a végtermék kialakításában, egyértelmű előnyre tesznek szert.

Source: Razorfish
Társadalmi tudatosság? Nem úgy, ahogyan azt várná
Az Alpha generáció olyan értékeket vall, mint a befogadás és a sokszínűség. A gyerekek akár 80%-a is használ szűrőket, hogy megváltoztassa a külsejét, mégis elvárják, hogy a média különböző testtípusokat ábrázoljon. Az ökológiai kérdések azonban inkább a háttérben maradnak. A gyerekeknek csak 38%-a fizetne felárat egy fenntartható termékért. Bár ez alacsony számnak tűnhet, életkorukhoz képest viszonylag magas arány – különösen a jövedelemmel nem rendelkező, de a háztartásuk vásárlási magatartását már ma is alakító gyermekek esetében. A Z generációhoz képest, amely gyakrabban nevezi meg a fenntarthatóságot prioritásként, ez még mindig észrevehető különbség. A márkák számára ez egy jelzés, hogy ha a Gen Alpha-t be akarják vonni a fenntarthatóságba, akkor más nyelvet kell használniuk – nem moralizálást, hanem dizájnt, státuszt és játékosságot.
Mit lehet ebből levonni, ha online árulsz?
- A Gen Alpha nem a jövő vásárlói – ők már a vásárlási folyamat részei. Az élelmiszerektől az autókon át a kozmetikumokig – van hangjuk, amit meghallgatnak.
- A digitális világnak offline hatósugárral kell rendelkeznie. Bár online élnek, vágynak a fizikai élményre és a társas interakcióra.
- Felejtsd el a „fiúknak” és a „lányoknak” kategóriákat. A bőrápolás, a divat és a technológia mindenkinek szól – nemtől függetlenül.
- A személyre szabás nem előny, hanem alapkövetelmény. A csomagolástól a konfigurátorokig – a terméket a saját módjukon akarják kialakítani.
- A fenntarthatóság témája nem érdekli őket, hacsak nem menő. A felelősségtudatot a stíluson és az önkifejezésen keresztül építik fel, nem pedig a tényeken keresztül.
Az e-kereskedelmi márkák számára, amelyek az élvonalban akarnak maradni, most már elengedhetetlen, hogy úgy gondolkodjanak, mint az Alpha generáció. Nem azért, mert ők a vásárlóid gyermekei – hanem mert ők maguk már vásárlók.